"Nincs tökéletes fűszerkeverék és mindig van egy újabb ízkombináció, amit muszáj kipróbálnom, vagyis folyamatosan van valami kutatni, tesztelni, fejleszteni való.."
A fűszerről:
A BOGRÁCSON TÚL
"A ráérős hétvégi főzőcskézés királya, a rotyogó bogrács. Fajsúlyos, komoly fogásokhoz kísérleteztem ki, gulyáshoz, marha és vadpörköltekhez.
Az úgy volt, hogy a nemzetközi forgalmazóm forszírozta, hogy csináljak egy külön fűszerkeveréket a kis gasztro nagykövetünknek, a gulyásnak. Beleástam magam a témába, kipróbáltam sok fajtáját, és egy különleges borókabogyós változat tetszett meg a legjobban. A borókabogyó amúgy a vadhúsok, vaddisznó-, vagy szarvaspörkölt elengedhetetlen hozzávalója, így azokhoz is szuperül passzol.
Sokáig rotyogó, vörös húsos fogásokhoz ajánlom, jó társaságban, ha van rá mód bográcsban készítve.
"Na de miért pont a gulyás lett a nemzetközileg legismertebb fogásunk?
A gulyás nemzeti eledellé, majd nemzetközileg is ismert hungarikummá válásának izgalmas és gazdag történelme van. Ételként az 1700-as évek végén hivatkoznak rá először írásos források, de minden bizonnyal már jóval korábban is készítették az alföldi pásztorok. Csak ők még egyszerűen „húsnak” nevezték, „húst főztek”. Nem szerették túlcifrázni a dolgokat.
Nemzeti eledellé válásának politikai gyökerei vannak. II. József uralkodó komoly központosító törekvései ellenállást váltottak ki a lakosság alsóbb rétegeiben is. Ennek az ellenállásnak az eredménye volt a hagyományos magyar kultúra felértékelődése, szemben a németes befolyással. A gulyás annyira az alföld közepéről származott, hogy szóba se jöhetett bármiféle elnémetesedés, fogyasztásának egyfajta nemzeti összekovácsoló ereje lett.
Kezdetben a szegényebb rétegek eledele volt, szépen lassan kúszott fel a városi fogadók, vendéglők étlapjára.
Nemzetközi hódításának prózai okai vannak. Egyrészt a nagy nemzetközi forgalmat bonyolító utak melletti fogadók állandó fogása volt, az átutazók mind ezt ették. Másrészt a katonai élelmezés fontos szereplőjeként a külhonban állomásozó és harcoló katonák révén is messzire eljutott.
Az évszázadok alatt számtalan, az egyes tájegységekre jellemző változata alakult ki:
Bográcsgulyás: fokhagymával, paradicsommal ízesített változat.
Alföldi gulyás: zöldségekkel (répával, karalábéval stb.) gazdagon dúsított változat.
Szegedi gulyás: zöldségekkel és csipetkével készített gulyás.
Andrássy-gulyás: marha húsból készül
Esterházy-gulyás: a zöldségeket vékony csíkokra vágva készül
Császárgulyás: császárszalonnából
Kolozsvári gulyás: édeskáposztával készül.
Szerb gulyás: kelkáposztával dúsított, majorannával ízesített változat.
Csángó gulyás: savanyúkáposztával készítik.
Babgulyás: a hosszú időre beáztatott száraz tarkababot egyszerre teszik fel a hússal főni. Gazdagon kell fűszerezni.
Juhászos birka: a kizsírozott edénybe rétegezve rakják bele a húst, a paprikát és a hagymát. A hús a saját levében fő meg, s az eredmény nagyon hasonlít a pörköltre."
A termék zellert, mustármagot és szezámmagot is csomagoló üzemben készült!